A „Súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek hazai helyzetének áttekintése”(Kézirat) című dokumentum megállapítása, hogy az érintett személyek különböző típusú szolgáltatásokat vettek igénybe. 94%-uk fogyatékos személyek otthonának lakója volt, 2%-uk rehabilitációs otthonban élt, 1%-uk átmeneti megoldásként vette igénybe a fogyatékos személyek gondozóházát, s mindössze 4%-uk élt lakóotthonban (1% rehabilitációs, 3% ápoló-gondozó lakóotthonban).
A szociális ellátórendszeren keresztül a következő ellátási formákat vehetik igénybe az érintettek:
1) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (úgynevezett nagylétszámú intézmények vagy ápoló, gondozó otthonok)
A Szociális tv. 67. § (1) szerint az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A Súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek jellemzően és elsődlegesen ezeket a fogyatékos otthonokat veszik igénybe, illetve előfordul, hogy idősek otthonában helyezik el őket. A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyeket fogadó intézményekre jellemző, hogy vidéken helyezkednek el, gyakran határszéli településeken, amelyek nem ritka, hogy 100, 150 vagy akár 200 fős intézmények. 2010-ben a Fogyatékosügyi törvény 17. § (2) bekezdésében jogszabályi szintre emelték, hogy „A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhely számú szociális intézmények kiváltására kerül sor.” Ennek mentén került kiváltásra uniós forrásból 2012-2016 folyamán 6 intézmény, illetve 2017-től további 22 intézmény, továbbá 1 intézmény (Göd) hazai forrásból került kiváltásra.
2) Fogyatékos személyek rehabilitációs intézményei
A Szociális tv 72. § (1) szerint a rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja, továbbá a fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Maximum 3 évre biztosítanak szolgáltatást, mely legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. A tapasztalatok szerint elmondható, hogy ezen intézmények elenyésző számú súlyosan halmozottan fogyatékos személyt látnak el.
3) Lakóotthoni ellátás
A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek leginkább a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonát tudják igénybe venni, hiszen a rehabilitációs lakóotthonokban csak önellátásra részben alkalmas személyeket tudnak fogadni. A Szociális tv 85/A. § (1) bekezdése szerint a lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.
Új lakóotthonok létrehozására már nincs lehetőség, mivel 2013 óta kizárólag támogatott lakhatás létrehozása engedélyezett.
4) Fogyatékos személyek gondozóháza (úgynevezett átmeneti ellátást nyújtó intézmények)
A Szociális tv 80. § (1) bekezdése szerint ezeket az intézményeket ideiglenes jelleggel maximum 1+1 éves időtartamra nyújtanak teljes körű ellátást. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy kevés ilyen intézmény van, s azok nagy része nem érhető el súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek számára, miközben a célcsoport és családtagjaik szempontjából igen hasznos lenne – akár krízis időszak idején – mint mentesítő szolgáltatás.
5) Támogatott lakhatás
2013 óta új lakhatási szolgáltatásként került bevezetésre a magyar jogrendszerbe, annak érdekében, hogy az ENSZ Egyezmény 19. cikkében foglaltak hazánkban is teljesülhessenek. A Szociális tv. 75. § (1) szerint a támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek – ide nem értve a demens személyeket – és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a különböző szolgáltatásokat.
Fontos, hogy nem feltétele bizonyos önellátási szint megléte, a fogyatékosság típusától és súlyosságától függetlenül minden fogyatékos ember számára igénybe vehető, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy kevés szolgáltató biztosít férőhelyet a támogatott lakhatást nyújtó szolgáltatásban a súlyosan, halmozottan fogyatékos embereknek.
A támogatott lakhatás szolgáltatásban lehetőség van hozzátartozó beköltözésére is (szülő, gyermek, pár) az önköltség megfizetése mellett.
6) Idősotthon
A Szociális tv 68. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy azon 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel (vagyis pl. a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek) rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
Az idősotthonok nem a fogyatékos emberek elletására szakosodtak, de mégis megoldást jelenthetnek olyan esetekben, amikor az idős szülő együtt szeretne maradni fogyatékos gyermekével, akit egy életen át gondozott, de már egyedül nem tudja őt ellátni.
Hogyan lehet lakhatási szolgáltatást igénybe venni?
Általánosan elmondható, hogy a fentiekben felsorolt intézményi ellátások várólistája hosszú, a szülők sok esetben éveket várnak arra, hogy hozzátartozójuk bekerülhessen a szolgáltatásba. Minél jobb híre van az adott intézménynek, annál több a várakozók száma is. Időben el kell kezdeni és alaposan tájékozódni kell ahhoz, hogy a család az otthonához közel találjon megfelelő szolgáltatást a hozzátartozójának.
Az igénybevétel folyamatáról az Integrált Jogvédelmi Szolgálat honlapján lehet bővebben olvasni.
Általánosságban javasoljuk, hogy:
- az ellátás igénylését mindig ÍRÁSBAN küldjék el az intézménynek (az igénylőlap általában az intézmény honlapjáról letölthető),
- kérjék az intézményt, hogy ÍRÁSBAN jelezze vissza, hányadik helyen van az Önök hozzátartozója a várólistán,
- érdemes több intézmény várólistájára felkerülni, mert nem lehet tudni, hogy hol lesz hamarabb üresedés,
- a kiszemelt intézményekben lehetőleg személyesen tájékozódjanak a körülményekről, a szolgáltatások minőségéről.
Lakhatási szolgáltatást kereső felületek
- A Szociális Ágazati Portál Intézménykeresője (Ellátási formánál válaszd: Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások)
- A KézenFogva Alapítvány Információs adatbázisa
- SHF.HU – Szolgáltatói adatbázis – Súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek és családtagjaik részére
Ajánlott irodalom
- Schilling Magdolna, Környei Kristóf (2021): Út egy XV. kerületi önkormányzati támogatott lakhatás szolgáltatás létrehozásához, Budapest, Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány
- A fogyatékos emberek lakhatási helyzete – Háttéranyag a Lakhatási Minimumhoz, Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület (2022)
- Máté O. (2022): Intézményi férőhely kiváltás. Infojegyzet, Országgyűlés Hivatala
Ha ismer olyan lakhatási szolgáltatást, amelyet a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek részére szívesen figyelmünkbe ajánlana, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait info.hsoesz@gmail.com e-mail címen.