Gyakran Ismételt Kérdések és Válaszok

A személyi igazolvány igénylésére sajnos jelenleg nincs pontos válaszunk, mivel a tapasztalatok szerint kormányhivatalonként eltérő eljárásrend tapasztalható.

A nehézséget az okozza, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek gyakran nem szállíthatóak a kormányhivatalba annak érdekében, hogy az igényléshez szükséges fényképet és az új típusú igazolványokhoz ujjlenyomatot készítsenek.

A szülők beszámolója szerint azon hozzátartozók esetén, akik ültethetőek, s a fénykép kabin akadálymentes, ott a fényképet el tudják készíteni. Akik viszont nem ültethetőek – vagyis a kormányhivatalban semmilyen módon nem tudják a fényképet elkészíteni – azok elesnek a személyigazolvány készítéstől.

Az ő esetükben azt javasoljuk, hogy készíttessenek útlevelet, mivel az ügyintézés során ott megengedett, hogy a kérelmező törvényes képviselője igazolványképet vigyen magával, amennyiben a kezelőorvos írásban igazolja, hogy a gyermek/hozzátartozó – vagyis a kérelmező – egészségügyi állapota miatt nem tud megjelenni a hivatalban. Az így kiváltott útlevél 1 évig érvényes, melynek díja 2023-ban 2500 Ft.

Ezzel kapcsolatos bővebb információk a nyilvantarto.hu honlapon érhetőek el. 

Az ujjlenyomat esetében a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló rendelet 15. §  (2) bekezdése felmentést ad, a következő képen:

„Az Nytv. 29. § (9) bekezdés c) pontja szerinti ujjnyomat adására fizikailag képtelenség ténye csak orvosi igazolással bizonyítható. Nincs szükség orvosi igazolás bemutatására, ha a fizikailag képtelenség ténye igazolás nélkül is egyértelműen megállapítható.”

Amennyiben a kérelmező betöltötte a 18. életévét, abban az esetben figyelni kell arra, hogy a személyi igazolvány kérelmezése során álljon a szülő/hozzátartozó rendelkezésére a gondnoksági határozat, hiszen a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia szükséges a gondnokság alá helyezést, továbbá a törvényes képviseletet, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát is. Az igazolás történhet jogerős bírósági ítélettel, valamint végleges gyámhatósági határozattal

(Egy praktikus tanács: érdemes figyelni arra, hogy a gyermek/hozzátartozó rendelkezzen legalább egy évig érvényes személyi igazolvánnyal, mielőtt a gondnokság alá helyezési eljárást megindítják.)

További információ ezzel kapcsolatban, hogy a MEOSZ 2022. májusában fordult levélben György István államtitkár úrhoz, annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott emberek otthonukból intézhessék személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyeiket. Államtitkár úr válaszából az olvasható ki, hogy ennek a technikai feltételei kialakítás alatt állnak (válaszlevél elolvasása).

Az 1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény 11. § (3) bekezdése kimondja, hogy a „súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

Cselekvőképtelen beteg esetén ezt a személyt – a 16.§ alapján – kijelölheti a törvényes képviselője, ill. cselekvőképes szülője, házastársa/élettársa, gyermeke, szülője, testvére, nagyszülője, unokája. 

A törvény szerint súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van. 

A 11. § (4) bekezdése pedig kimondja, hogy „a kiskorú betegnek joga van ahhoz, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon”.

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület a COVID alatt Müller Cecíliához fordult, annak érdekében, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek jogai ne sérüljenek, ha kórházi ellátásra szorulnak és látogatási tilalom van az intézményben. Az NNK tájékoztató levelének elolvasása: első oldal, második oldal.

Illetve ajánljuk továbbá a TASZ „10 dolog amit tudnod kell, ha a gyereked kórházba kerül” című kiadványát. 

A gondnokság alá helyezés nem kötelező, annak kötelezősége  tévhit. Viszont a magyar jogalkalmazók (intézmények, hivatali ügyintézők, bírók) a gondnokságot sokszor az ügyintézés feltételéül szabják, és azt  csak akkor teszik lehetővé, ha a 18. életévüket betöltött súlyosan, halmozottan fogyatékos személy helyett a hozzátartozójuk jár el. A gondnokság alá helyezéshez  a szülőknek/hozzátartozóknak gondnokság alá helyezési pert kell indítaniuk a gyermekükkel/hozzátartozójukkal szemben. Ezt kezdeményezni lehet a gyámhivatalnál (ebben az esetben a gyámhivatal indít pert) vagy közvetlenül a bírósághoz is lehet keresettel fordulni.  A polgári peres eljárás végén a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánítja a fogyatékos fiatalt vagy csak adott ügycsoport(ok)ban (például vagyonról való rendelkezés, egészségügyi ellátás igénybevétele, lakóhely megválasztása) korlátozza a cselekvőképességet. A bíróság ítélete alapján a gyámhivatal egy határozatban rendeli ki a gondnokot  (ez gyakran az egyik vagy mindkét szülő).

A gondnokság alá helyezési pert akár a gyermek 17. életévétől kezdve meg lehet indítani, hiszen maga az eljárási folyamat akár 1-2 évet is igénybe vehet. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a gondnokság alá helyezés csak egy lehetőség, azt nem kötelező megindítani, ha a fogyatékos személy körül van olyan támogató háló, ami kompenzálja a döntéshozatali nehézségeket. A gondnokság alá helyezés folyamatához a következő hasznos linkeket ajánljuk: