GYIK

Az európai fogyatékossági és parkolási kártyáról szóló bővebb összefoglalónk elolvasása: Várhatóan 2027-ben érkezik az európiai fogyatékosságügyi kártya és parkolási kártya

A hazai jogszabályokba való beépítés várhatóan 2027. nyarán fog megtörténni, s ezt követően várhatóan a végrehajtási rendeletekben lesz megnevezve az a magyar hatóság, amelytől lehet majd igényelni.

Frissítve 2025. április

Gyerektartást a bíróságon lehet kezdeményezni, amennyiben a külön élő szülő a gyermek tartásához nem nem járul hozzá. Erről bővebben a birosag.hu oldalon lehet olvasni. A gyerektartásdíjat a külön élő szülő a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – köteles fizetni, ameddig  a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Nyilván súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek ritkán folytatnak középfokú iskolai tanulmányokat, így utánuk általában a 18 éves korig fizeti a külön élő szülő. 

Amennyiben tartásdíjat a szülő nem utalja tovább, úgy a gondozó szülő rokontartásra nyújthat be igényt a bíróságon. A rokontartás lényege, hogy a rokonok között fennáll egy tartási kötelezettség, amely alapvetően az eltartásra szoruló családtag megélhetésének biztosítására irányul. Ez a kötelezettség a közeli rokonok között érvényesül leginkább, de bizonyos esetekben távolabbi rokonokra is kiterjedhet. A Polgári Törvénykönyv 4:194. §-a szerint a rokontartásra vonatkozó szabályok célja az, hogy a rászoruló családtagok megfelelő anyagi támogatásban részesüljenek a családon belül, még mielőtt állami segítség igénybevételére kerülne sor.

A felperes ebben az esetben már, a fogyatékos személy, ami azt jelenti, hogy ő perli be a szülőjét, aki nem akar utána rokontartást fizetni. Tehát a felperes nem a gondnok, vagy nem gondnok szülő, aki elindítja a pert, ő csak a gyermekét képviseli. A szülő képviseli a fogyatékos személyt, amennyiben gondnokság alatt van azért, de ez nem feltétele a rokontartásnak.

Bővebb információ a birosag.hu oldalon.

Keresetlevél minta

Nincs szükség jogi képviseletre, de, ha valaki nem tudja összerakni a keresetlevelet, és nincs a családban olyan személy, aki segíteni tud, azok a szülők keressenek jogászt.

Jogi képviselő nélkül beadott keresetlevél, word dokumentum, amit ki kell tölteni: https://birosag.hu/ugyfeleknek/urlapok-nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/nyomtatvanyok-jogi-kepviselo-nelkul-eljaro-szemelyek-reszere/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok

A keresetlevélhez az alábbi dokumentum másolatait javasoljuk csatolni

• Egészségi állapottal kapcsolatos, minden olyan dokumentum, amely az állapotát minősíti;
  Orvosi bizottságok . Minősítések.
• Jövedelméről igazolások;
  A GYOD-nak ehhez nincs köze, azt az ellátó szülő kapja, nem a fogyatékos személy!!!
• Különleges kiadások a mindennapokban pl.: gépkocsi fenntartás, pelenka, több ruha, több mosás, gyógytornász díja, bébiszitter óradíja-hány alkalommal, miért kell igénybe venni.
• Különleges élelmiszerek, indoklással, stb., milyen nehézségeket okoz a fogyatékos gyermek, felnőtt ellátása.

Figyelem! A GYOD-nak ehhez nincs köze, azt az ellátó szülő kapja, nem a fogyatékos személy, így az arról szóló dokumentumokat nem szükséges csatolni. 

Perköltség – Költségmentesség igénylése

Perköltséget ugyan fizetni kellene, azonban a közgyógyigazolványra hivatkozva lehet kérni a költségmentességet. 

Költségmentesség kérelmének űrlapját a birosag.hu oldalon lehet letölteni. A vetítési alap 28.500 ft, ha ennél több a gyermekünk szociális juttatása (igen, több), ettől még fizetni kellene a perköltséget. De a fogyatékos személyeknek általában van közgyógyigazolványa, ezért erre való hivatkozással lehet kérni a költségmentességet.

Frissítve 2025. április

Az ápolási díj időszaka nem mindig számít jogosító időnek a nők kedvezmények nyugdíjánál.

A személyi igazolvány igénylésére sajnos jelenleg nincs pontos válaszunk, mivel a tapasztalatok szerint kormányhivatalonként eltérő eljárásrend tapasztalható.

A nehézséget az okozza, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek gyakran nem szállíthatóak a kormányhivatalba annak érdekében, hogy az igényléshez szükséges fényképet és az új típusú igazolványokhoz ujjlenyomatot készítsenek.

A szülők beszámolója szerint azon hozzátartozók esetén, akik ültethetőek, s a fénykép kabin akadálymentes, ott a fényképet el tudják készíteni. Akik viszont nem ültethetőek – vagyis a kormányhivatalban semmilyen módon nem tudják a fényképet elkészíteni – azok elesnek a személyigazolvány készítéstől.

Az ő esetükben azt javasoljuk, hogy készíttessenek útlevelet, mivel az ügyintézés során ott megengedett, hogy a kérelmező törvényes képviselője igazolványképet vigyen magával, amennyiben a kezelőorvos írásban igazolja, hogy a gyermek/hozzátartozó – vagyis a kérelmező – egészségügyi állapota miatt nem tud megjelenni a hivatalban. Az így kiváltott útlevél 1 évig érvényes, melynek díja 2023-ban 2500 Ft.

Ezzel kapcsolatos bővebb információk a nyilvantarto.hu honlapon érhetőek el. 

Az ujjlenyomat esetében a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló rendelet 15. §  (2) bekezdése felmentést ad, a következő képen:

„Az Nytv. 29. § (9) bekezdés c) pontja szerinti ujjnyomat adására fizikailag képtelenség ténye csak orvosi igazolással bizonyítható. Nincs szükség orvosi igazolás bemutatására, ha a fizikailag képtelenség ténye igazolás nélkül is egyértelműen megállapítható.”

Amennyiben a kérelmező betöltötte a 18. életévét, abban az esetben figyelni kell arra, hogy a személyi igazolvány kérelmezése során álljon a szülő/hozzátartozó rendelkezésére a gondnoksági határozat, hiszen a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia szükséges a gondnokság alá helyezést, továbbá a törvényes képviseletet, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát is. Az igazolás történhet jogerős bírósági ítélettel, valamint végleges gyámhatósági határozattal. 

(Egy praktikus tanács: érdemes figyelni arra, hogy a gyermek/hozzátartozó rendelkezzen legalább egy évig érvényes személyi igazolvánnyal, mielőtt a gondnokság alá helyezési eljárást megindítják.)

További információ ezzel kapcsolatban, hogy a MEOSZ 2022. májusában fordult levélben György István államtitkár úrhoz, annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott emberek otthonukból intézhessék személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyeiket. Államtitkár úr válaszából az olvasható ki, hogy ennek a technikai feltételei kialakítás alatt állnak (válaszlevél elolvasása).

Frissítve 2023. március

Az 1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény 11. § (3) bekezdése kimondja, hogy a „súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

Cselekvőképtelen beteg esetén ezt a személyt – a 16.§ alapján – kijelölheti a törvényes képviselője, ill. cselekvőképes szülője, házastársa/élettársa, gyermeke, szülője, testvére, nagyszülője, unokája. 

A törvény szerint súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van. 

A 11. § (4) bekezdése pedig kimondja, hogy „a kiskorú betegnek joga van ahhoz, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon”.

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület a COVID alatt Müller Cecíliához fordult, annak érdekében, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek jogai ne sérüljenek, ha kórházi ellátásra szorulnak és látogatási tilalom van az intézményben. Az NNK tájékoztató levelének elolvasása: első oldal, második oldal.

Illetve ajánljuk továbbá a TASZ „10 dolog amit tudnod kell, ha a gyereked kórházba kerül” című kiadványát. 

Frissítve 2023. március

A gondnokság alá helyezés nem kötelező, annak kötelezősége  tévhit. Viszont a magyar jogalkalmazók (intézmények, hivatali ügyintézők, bírók) a gondnokságot sokszor az ügyintézés feltételéül szabják, és azt  csak akkor teszik lehetővé, ha a 18. életévüket betöltött súlyosan, halmozottan fogyatékos személy helyett a hozzátartozójuk jár el. A gondnokság alá helyezéshez  a szülőknek/hozzátartozóknak gondnokság alá helyezési pert kell indítaniuk a gyermekükkel/hozzátartozójukkal szemben. Ezt kezdeményezni lehet a gyámhivatalnál (ebben az esetben a gyámhivatal indít pert) vagy közvetlenül a bírósághoz is lehet keresettel fordulni.  A polgári peres eljárás végén a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánítja a fogyatékos fiatalt vagy csak adott ügycsoport(ok)ban (például vagyonról való rendelkezés, egészségügyi ellátás igénybevétele, lakóhely megválasztása) korlátozza a cselekvőképességet. A bíróság ítélete alapján a gyámhivatal egy határozatban rendeli ki a gondnokot  (ez gyakran az egyik vagy mindkét szülő).

A gondnokság alá helyezési pert akár a gyermek 17. életévétől kezdve meg lehet indítani, hiszen maga az eljárási folyamat akár 1-2 évet is igénybe vehet. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a gondnokság alá helyezés csak egy lehetőség, azt nem kötelező megindítani, ha a fogyatékos személy körül van olyan támogató háló, ami kompenzálja a döntéshozatali nehézségeket. A gondnokság alá helyezés folyamatához a következő hasznos linkeket ajánljuk:

• Tájékoztató a gondnoksággal kapcsolatos eljárásokról 
• TASZ kisokos a gondnokságról
• Gondokság alá helyezés folyamata egy szülő szemével

Frissítve 2023. március