Jogszabályváltozások

Milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a fogyatékos személyek? Ki és hogyan biztosítja azokat?

Kinek, mi a feladata a szociális törvény szerint a szolgáltatások biztosításában

1. Az Szt. 86. §-a szerint, minden települési önkormányzatnak a szociális szolgáltatások közül az étkeztetést és a házi segítségnyújtást kell kötelező jelleggel biztosítania. A családsegítést, csak abban az esetben, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van.
2. Állandó lakosainak számától függően a következő szociális szolgáltatásokat kell még az előző bekezdésekben említetteken túl biztosítania:

• háromezer főnél több állandó lakos esetében az idősek nappali ellátását,
• tízezer főnél több állandó lakos esetében az a) pontban megnevezett szolgáltatást és az előzőekben nem említett nappali ellátást,
• harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, valamint időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani.

A fővárosi kerületi önkormányzat biztosítja az (1) és (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat.

A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a fővárosi önkormányzat biztosítja.

A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint – amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni (SZGYF)

a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról,

b) a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról,

c) a vármegye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város nem köteles,

d) a vármegye területén a támogatott lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról,

e) a fejlesztő foglalkoztatásról.

Hogyan tehet eleget a kötelezett, a feladatai ellátásának

A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy

c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó

a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy

b) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével

tehet eleget.

Milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a fogyatékos személyek?

Fontos megjegyezni, hogy ez a lista nem teljeskörű!

• családsegítő
• család- és gyermekjóléti központ: szociális diagnózis
• fogyatékosságügyi tanácsadás, a kijelölt család- és gyermekjóléti központokban
• szociális étkeztetés: szociális konyha, népkonyha
• házi segítségnyújtás: személyi gondozás, szociális segítés
• jelzőrendszeres házisegítségnyújtás
• nappali ellátás: időskorúak nappali ellátása
• nappali ellátás: fogyatékos személyek nappali ellátása
• támogató szolgáltatás: személyi segítő szolgálat, szállító szolgálat
• falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
• átmeneti ellátás: időskorúak gondozóháza
• átmeneti ellátás: fogyatékos személyek gondozóháza
• lakóotthon: fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona
• támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére
• idősek otthona
• fogyatékos személyek otthona
• fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye
• látássérültek elemi rehabilitációja
• szakápolási központ
• fejlesztő foglalkoztatás
• bölcsődei szolgáltatás: bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde
• házi gyermekfelügyelet
• gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona
• otthont nyújtó ellátások: nevelőszülő, különleges gyermekotthon, különleges lakásotthon
• gyermekétkeztetés
• bilingvális oktatás
• óvodai nevelés
• készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás
• szakiskolai nevelés-oktatás
• fejlesztő nevelés-oktatás
• a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása
• azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak
• utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
• pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás, korai fejlesztés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, szakértői bizottsági tevékenység
• ifjúság-egészségügyi gondozás
• rehabilitáció
• lovasterápia, valamint a fogyatékos és a sérült személynek nyújtott lovas szolgáltatások
• fogászati centrum fogyatékos személyek részére: Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budapest (2)
• jelnyelvi tolmácsszolgáltatás
• távszem
• komplex minősítés keretében: rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás

Az összeállítás a 2024.08.03-án hatályos jogszabályok alapján készült.

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
• 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról
• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításairól
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 62/2011. (XI.10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről
• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
• 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

Készítette: Molnár István János

Szokatlanul sok jogszabály változik 2024. augusztus elsejével

Emelkedik a tranzakciós illeték

Csütörtöktől jelentősen emelkedik a tranzakciós illeték: átutalásoknál, pénzváltásnál és értékpapírügyleteknél a mértéke 0,3 százalékról 0,45-re nő (a maximum tranzakciónként az eddigi 10 helyett, 20 ezer forint lesz), a készpénzfelvételnél pedig 0,6-ről 0,9 százalékra emelkedik. A bankkártyás vásárlásoknál az érintős kártyáknál évi 500 forintos, a nem érintősöknél 800 forintos átalányilleték nem változik. A magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetén az illetékmentes határ tranzakciónként a jelenlegi 20 ezerről 50 ezer forintra emelkedik. A fizetési kötelezettség a tranzakciók után a pénzügyi szolgáltatókat terheli.

Véglegesen marad a kamatjövedelmek után fizetendő szocho

Tavaly július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Eredetileg ez csak az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére volt érvényes, egy júniusi jogszabályváltozás nyomán azonban véglegesen velünk marad.

Nagyot nőnek az adóbírságok

Duplájára emelkedik csütörtöktől az adókötelezettségek nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Ez magánszemélyeknél négyszázezer, vállalkozásoknál pedig egymillió forintot jelent. Mivel az adójogszabályok által megállapított kötelezettségek megszegése miatti általános bírságtétel is ezek között van, a változás lényegében minden adózót érinti, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti.

Nőnek a közlekedési bírságok

Augusztus 1-jétől többet kell fizetniük a közlekedőknek, ha a közlekedési szabályok megsértéséért bírságolják őket. Az elsőbbségi szabályok megsértése például 26–52 ezer forintba kerül majd, míg a szabálytalan előzés 32,5–65 ezer forint bírsággal sújtható. Ha lejárt egy jármű műszaki érvényessége, már több mint három, de kevesebb mint hat hónapja, akkor a bírság 31 200–62 400 forint lesz. Ha hat hónapja-egy éve érvénytelen már, a bírság 39 600–78 000 forint lehet, egy évnél régebbi lejárat esetén pedig 46 800–93 600 forint lesz a pénzbüntetés.

Ennyit kell fizetni, ha ott állunk meg, ahol nem szabad:

• „megállni tilos” jelzőtábla alatti megállásért 15 600–31 200 forint közötti összegű bírságot lehet majd kiszabni.
• Jogosulatlan várakozás mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen 65 000–156 000 forintba kerülhet majd.
• Ha valaki autópálya és autóút úttestén vagy leállósávján áll meg, 32 500–65 000 forintra lesz büntethető.
• A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen való megállásért 39 600–78 000 forint bírság járhat.
• Ha valaki az úttest kereszteződésétől 5 méteren belül áll meg, azt 46 800 forintra bírságolhatják.

A vezetés közbeni mobiltelefonálás 26 000–52 000 ezer forintos büntetést von maga után, ha valaki szmogriadó alatt olyan járművel közlekedik, amilyennel nem szabadna, 46 800 forintot fizethet.

Esély az online csalások áldozatainak

Augusztustól újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek, hogy a visszaélést elszenvedő ügyfelek elcsalt pénzét sikerüljön időben blokkolni és ezáltal visszaszerezni. A csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a továbbított pénzösszegek felfüggesztése véget – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót. Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Ha ez a módszer működik, az online csalások visszaszorulhatnak a kormány reményei szerint. 2025 nyarától pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon találja meg a csalárd fizetési megbízásokat.

Összefoglalót készítette: Molnár István János